Helybéli látnivalók
Az egész település nyomokban még mindig tartalmazza azt a pezsgő-virágzó múlt-századfordulós fürdővárost, amiről a nevét is kapta…
Fehérkő kilátó
(Fotó: Gyetvai Péter, Kékesonline)
Pár éve épült csak, de körbe belátni róla a Mátrát. Kicsit kaptatós az út, de nem hosszú. Tép
Cifra istálló és Kocsimúzeum
3244 Parád, Kossuth Lajos utca 217.
1763-ban Markhot Ferenc Heves megy tisztifőorvosa timsós ásványvizet fedezett fel Parád térségében, melyet gyógyászati célra, fürdőkúraként javasolt felhasználni. A terület tulajdonosa Grassalkovich Antal báró a gyógyfürdő létesítése érdekében az akkor már nagyhírű és divatos Karlsbad mintájára nagyszabású építkezésekbe kezdett. 1854-től a birtok a Károlyi család tulajdonába került, akik folytatták az építkezéseket. A Kál-Kápolna–Kisterenye vasútvonal elkészültével a terület megközelíthetősége sokat javult, de mivel a vasútállomás a fürdőtől mintegy 4 km-re volt, a fürdővendégek szállítását az uradalom fogataival oldották meg. A fogatok megfelelő színvonalú elhelyezésére 1869 és 1880 között – a korábbi leégett istálló pótlásaként – Károlyi György reprezentatív istállót és kocsiszínt építtetett Ybl Miklós tervei szerint, amely díszes külseje miatt „Cifra istálló” néven vált ismertté. Az eklektikus stílusú, U alaprajzú, nyeregtetős, favázas, vörös téglából felhúzott épületben márvánnyal borított istálló, a középső részén pedig faoszlopokkal alátámasztott mestergerendás kocsiszínek kaptak helyet.
Ha most látogattok oda, odabent egy pár lovacskát, és a Közlekedési Múzeum 19–20. századi hintóit, fogatait, szánokat, konflisokat, fiákereket találtok benne, és akit az ilyesmi is érdekel, kerékgyártó, bognár, kovács, lakatos, szíjgyártó, nyerges, kárpitos, fényező mesterségek eszközeit is.
Parádfürdői Állami Kórház
3244 Parádfürdő, Kossuth L. út 221.
Parádfürdőn két teljesen különböző karakterű gyógyvíz található, 1730 óta így-vagy úgy használják is gyógyításra.
A svájci-faházas, napernyővel parkban korzózós, saját vasút, busz- és lófogat-állomással, kaszinóval, szállodákkal, éttermekkel rá vagy száz évvel kezdett kibontakozni, és újabb kétszáz év elteltével mindebből csak a kórház (köszöni szépen, jól van és működik) és a vele szemben lévő szálloda maradt fent.
Uszodát, strandot, fürdőt ne is keressetek : a kórház szolgáltatásait csak a beutalt betegek, szigorúan szakorvosi javaslatra vehetik igénybe – ez mondjuk érthető.
A szállodának van wellness-részlege, de nem fogadnak „külsős” vendéget.
Viszont a megmaradt épületek látványáért, a különleges hangulatú, hatalmas parkért érdemes átsétálni, fotózni.
Ilona-völgy
A Károlyiak sok területet és épületet neveztek el családtagjaikról.
Gyula gróf az épületeket a lányairól nevezte el. Erzsébet-szálló, Zsuzsanna-lak és Juliett-lak.
Károlyi György az Ilona völgyet pedig unokájáról, Dessewffy Ilonáról nevezte el, Károlyi Mihály pedig a parádfürdői kastély körüli található területet Sándor-rétnek keresztelte el, nagyanyjának második férjéről, aki egyben a nevelőapja is volt.
A szállót és a vízesést összekötő útvonalat, a közben útba eső, rég felhagyott mindenféle bányákat, csevice-forrást, a Bükki Nemzeti Park tanösvényét követve járhatod be.
Fürdő-park
A Parádfürdői Park tervezésével és kivitelezésével 1883-ban a Recsken élő Jámbor Vilmos főhercegi-kertigazgatót bízták meg. Ő telepítette sikerrel a szabolcsi jonatánalmát a Károlyiak Sándor-réti majorjába. A főút északi oldalán került kialakításra a Felső-Park, melynek sétányát egy futórózsákkal befuttatott híd kötötte össze az Erzsébet szállóval, ezt már ugyan lebontották. A másik oldalon található az Alsó-park. Mindkét park angol stílusban készült, és különböző fenyőfajtákat, platánokat, hársakat telepítettek bele. Később juharok, vöröstölgyek, Japánból való vöröslevelű alma- és szilvafák, és sok cserjefaj került a parkba. Ma körülbelül 80 cserje- és fafaj található itt: szerb lucfenyő, malonyai tuják, álciprusok (Chamaecyparis), magashegységi henye fenyő (Pinus mugo), kolorádó fenyő és cukorsüveg-fenyők. A patak partján hatalmasra nőtt égerfák vannak.
A parkban található a Mátra talán legidősebb tölgye, a Rákóczi-fa.
A kb. 8 hektáros terület 1982 óta védett. A védett park szabadon látogatható.
Károlyi kastély („Alsókastély”)
A 18. században még csak egy urasági nyári lak állt a hatalmas parkban, a Tarna-patak jobb partján, egy magas dombhát tetején. 1872-ben Károlyi György építtette át Ybl Miklóssal vadászlakká. A klasszicista stílusú épületet 1889-ben Károlyi Gyula toldotta meg egy kétemeletes, romantikus szárnnyal. A kastélyban ekkor már 44 szoba volt és a vezetékes vízhálózatot is kialakították. 1914-ben itt töltötte mézesheteit Károlyi Mihály és felesége, Andrássy Katinka.
Jelenleg üres, csak kívülről lehet nézegetni, de ha lehet hinni a híreknek, 2023-ban egy szakmai befektető megvásárolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől.
Helyi folklór (tájház, palóc ház, népi fafaragó, és persze a kristálycsiszolók)
A tájház könnyen elérhető, a Kossuth Lajos utcán van, mint minden fontos Parádfürdőn. (Az 53. szám alatt.) Erről is, meg a többi népművészeti látnivalóról az alábbi linken kaptok infót.
Üveg, kristály
Valamikor 1500 környékén valamelyik szomszéd faluban már készítettek üveget, be is építették az egri székesegyház valamelyik ablakába.
Az első üveghutát II. Rákóczi Ferenc alapította Parádóhután 1710-ben. És innen nem volt megállás, egyre korszerűbb technológiával, egyre jobb anyagokból készült az üveg – leginkább palackok, az „exportra” is szánt gyógyvíznek, aztán meg préselt üvegáru: sima kocsmai poharak, gyógyszeres üvegcsék, és persze színes-képes-aranyozott szuvenír-poharak, amilyet egy időben minden rendes fürdőhelyről illett hazavinni és a vitrinbe rakni.
A gyárnak, ami még a múlt század hatvanas éveiben is (1960-as!) exportált árut Kanadába, az Egyesült Államokba is, ma már talán csak a falai állnak.
Az üvegművesség hagyományát a helybéliek viszik tovább, ha csak kicsiben is, ha kedveled az ilyesmit, csiszolt, akár speciális színes „ólomkristályt” is vihetsz haza szuvenírba. (Linkek a teljesség igénye nélkül, lehet, hogy sétálgatás közben olyan üzlettel találkozol, ami innen kimaradt.)
Ha messzebbre mennél kicsit…
Károlyi kastély, Parádsasvár
A (szintén Ybl Miklós tervezte) három, egymáshoz lazán kapcsolódó épületből álló együttes a francia reneszánsz építészetet idézi a Parádsasvárra vezető út mellett lévő parkban. Jelenleg szálloda.
Siroki vár
A kilátás gyönyörű, a várrom kalandos, van kiállítás is a török hódoltság koráról (meg persze belépődíj). Cserébe még a parkolótól is vagy húsz percet kell fölfelé kaptatni, a távolsági buszmegálló meg még messzebb van. Nem, nem akarlak lebeszélni róla, ha már erre jársz, nézd meg ezt is.
Recsk, Nemzeti emlékpark
Recsk községhez közel a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ) 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág-táborok mintájára büntető jellegű kényszermunkatábort létesített. A mintegy 1500 kényszermunkás a magyar társadalom minden rétegét képviselte. Volt közöttük munkás, értelmiségi dolgozó, a hadsereg tagja, korábbi földbirtokos, politikus. Közülük senkit sem állítottak bíróság elé, el nem ítélték őket.
Emléküket őrzi a Kormány által történelmi emlékhelynek is nyilvánított emlékpark.
Mondanám, hogy guruljatok el a vasútállomásig is, amit a Károlyiak korában „Parád” névvel illettek, ide érkeztek a fürdővendégek, kellett a reklám.
De már csak nyomaiban ismerhető fel a régi épület, és a vasúton jó ideje személyforgalom sincs.
